AHHOZ, HOGY SZERVEZETÜNK EGÉSZSÉGESEN TUDJON MŰKÖDNI, SZÜKSÉGES A MEGFELELŐ SAV-BÁZIS EGYENSÚLY. KEVESEN TUDJÁK, HOGY HA ELSAVASODUNK, AZ NEM CSAK SZÁMOS BETEGSÉG KIALAKULÁSÁHOZ, HANEM MÉG ELHÍZÁSHOZ IS VEZETHET. AZ EMBERI SZERVEZET NAGYON ÉRZÉKENY, ÉS CSAK EGY SZŰK TARTOMÁNYBAN KÉPES OPTIMÁLISAN MŰKÖDNI, EBBEN PEDIG KIEMELKEDŐ SZEREPE VAN A TÁPLÁLKOZÁSNAK.

Számos természetgyógyász, sőt egyre több holisztikus gyógyászatban jártas orvos is vallja, hogy a mai modern kor táplálkozási és életmód szokásai miatt az egészséges étrend, a sok folyadékfogyasztás és a mozgás mellett a szervezet sav-bázis egyensúlyának rendbetétele kiemelkedően fontos.

Az étrend összetétele régóta ismert, hogy befolyással van testünk sav-bázis egyensúlyára. Általánosságban elmondható, hogy az állati eredetű fehérjében gazdag élelmiszerek, mint pl. a hús, sajt, tojás fokozzák a szervezet savterhelését, míg a zöldségek és gyümölcsök lúgosítanak. ⁽¹⁾

A pH egy olyan kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását jellemzi (hidrogén ionok koncentrációjának mértékét). A 7.0 pH értékű oldatok semlegesek, az ez alattiak savasak (sok hidrogént tartalmaznak), az efölöttiek pedig lúgos kémhatásúak.

A test különböző részeinek különböző a pH-értéke. A gyomor tele van sósavval, amely az élelmiszerek lebontásához szükséges, és erősen savas kémhatású, a pH-értéke 2,5. A vesék által kiválasztott vizelet pH-ja 4,8-7,5 között mozog a nap folyamán a táplálkozás függvényében. A vérünk enyhén lúgos, melynek pH-ja 7,36. Testünk ezekre a szűk tartományokra támaszkodik, hogy optimális szinten működjön, ezért ezek bármilyen változtatása egészségkárosodáshoz vezet.

A természetgyógyászatban amikor a szervezet elsavasodásáról beszélünk, elsősorban nem a vér elsavasodását értjük, melyet a szervezet valóban az utolsó pillanatig megpróbál egyensúlyban tartani, és csak nagyon szélsőséges esetekben alakul ki életveszélyes acidózis (amikor a vér PH-ja 7,3 alá csökken). Ezért sokkal inkább a szervezetben lévő egyéb testnedvek és szövetek elsavasodásáról beszélhetünk.

A helytelen táplálkozás, a túl sok kávé, alkohol, ecet, szénsavas üdítő, a feldolgozott- és állati eredetű élelmiszerek, valamint a stresszes és a mozgásszegény életmód is mind túlsavasodáshoz vezetnek. Ez ronthatja a szervezet helyreállítási és megfelelő méregtelenítési képességét, ami lehetőséget ad a betegségek kialakulására, és az elhízásra is.

A szervezetbe kerülő felesleges savakat (vagy hidrogénionokat) a szervezet puffereli a tüdő, a vese és egyéb szervek által, az ezen felül jelen lévőket pedig muszáj egy időre a kötőszövetbe szállítani, azaz kivonni más helyekről az egyensúly miatt. Normál körülmények között az éjszaka folyamán a szervezet méregtelenít, és a felesleges savakat az említett pufferelő szervek kiválasztják (a reggeli vizelet ezért általában savasabb). Amennyiben a szervek azonban nem tudnak elbánni a képződő hidrogénnel (savakkal), ez idővel krónikus állapotokhoz vezet, és ez a huzamosabb időn át fennálló helyzet betegségekhez és elhízáshoz vezethet.

Szervezetünk a túlsavasodás esetén ugyanis vagy raktároz (a zsírszövet alkalmas arra, hogy megkösse a savakat) vagy bázikus anyagok (pl. kalcium) elvonásával igyekszik kiegyenlíteni, hogy a normál tartományon belül maradjon.

Ezért is fontos, hogy ha fogyni szeretnénk, lúgosítsunk, mert így a szervezet méregteleníteni tudja a felesleges savakat, ezáltal pedig könnyebben tudunk megszabadulni a zsírszövetektől is.

A savtúlterhelésnek vannak tipikus tünetei, melyeket, ha észleljük magunkon, érdemes lehet elkezdeni lúgosítani. Ezek a teljesség igénye nélkül a(z):

Klinikai vizsgáltok által rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a növényi alapú táplálkozás irányába történő elmozdulás hatékonyan csökkenti az étrend által kiváltott alacsony fokú metabolikus acidózist (étrendi savtúlterhelést). ⁽²⁾

A helyesen összeállított teljes értékű növényi étrendről
ebben a cikkünkben olvashatsz.

A táplálkozásunkat tehát igyekezzünk úgy kialakítani, hogy minél kevesebb savasító (max. 20%) és minél több lúgosító hatású teljes értékű növényi élelmiszert fogyasszunk (80%-ban).

A húsokban és tejtermékekben bővelkedő étrenddel azonban sok kéntartalmú aminosav (metionin és cisztein) kerül a szervezetbe, melyből az emésztés során glükóz, húgysav és kénsav keletkezik. A húsevés miatt alakul ki tehát savterhelésünk jelentős része.

Ne tévesszen meg azonban némely élelmiszerek esetén, hogy emésztés előtt savas pH-értékűek (pl. citrom), mivel a megemésztésüket követően a bonyolult kémiai folyamatok végén nem biztos, hogy savas melléktermék keletkezik. Az élelmiszerek szervezetre gyakorolt hatásukat tekintve pedig ez a valóban lényeges.

Ha érdekel ezzel kapcsolatosan egy részletes lista, akkor érdemes rákeresni a Dortmundi Gyermektáplálkozási Intézet PRAL (potential renal acid load) táblázatára is.

Tehát összességében több nyers zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű növényi alapú élelmiszereket, ezáltal több ásványi anyagot és vitamint és kevesebb húst, valamint feldolgozott élelmiszert érdemes fogyasztani a mindennapokban. Ezen kívül fontos, hogy rendszeresen mozogjunk, megfelelő mennyiségű tisztított vizet igyunk, szabaduljunk meg a káros szokásoktól és kerüljük az erősen feldolgozott ételeket, ill. cukros, szénsavas italokat.

A legerősebb lúgosító hatással egyébként a petrezselyem és általában a fűszernövények bírnak, úgyhogy érdemes belőlük az ételekbe bőven szórni.

A rohanó napi élet során jól jön egy kis plusz segítség a lúgosításhoz, ezért iktasd be rendszeresen a citromos víz, illetve a zöldséglevek fogyasztását is!