|
|
|
A TEJFOGYASZTÁS HOSSZÚ TÖRTÉNETE SORÁN SOKAN ÚGY GONDOLTÁK, HOGY A TEJ ELENGEDHETETLEN AZ EGÉSZSÉGES CSONTOKHOZ. A "TEJ ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG" SZLOGEN ÉVTIZEDEKIG MEGHATÁROZTA A MAGYAROK TEJFOGYASZTÁSI SZOKÁSAIT. DE VAJON TÉNYLEG SZÜKSÉGÜNK VAN A TEJRE AZ EGÉSZSÉGES CSONTOK ÉRDEKÉBEN? EZT A KÉRDÉSKÖRT JÁRJUK KÖRBE A MOSTANI CIKKÜNKBEN.
|
A tej és tejtermékek fogyasztását gyakran ajánlják magas tápanyag-, vitamin-, és kalciumtartalmukra, valamint probiotikus hatásukra hivatkozva, amellyel azt állítják, hogy támogathatjuk többek között az egészséges bélflóra, csontozat kialakulását és fenntartását. A magyarok, beleértve a vegetáriánusokat is, továbbra is jelentős mennyiségű tejterméket fogyasztanak.
|
Vajon mennyire hatott ránk gyermekkorunkban „A tej élet, erő, egészség” marketing szlogen, és milyen mértékben alakította ki a jelenlegi étkezési szokásainkat?
|
Az állati tej valóban jelentős energiaforrást biztosított az emberiség számára a történelem során, különösen olyan időszakokban, amikor más táplálékforrások korlátozottan álltak rendelkezésre. Azonban a modern táplálkozási szokások és az élelmiszertermelés fejlődése miatt ma már nem igazán van szükségünk erre az energiaforrásra, főként, hogy felesleges kegyetlenséggel, jelentős környezetterheléssel jár az előállítása, és még az egészségünkre is bizonyítottan lehetnek káros hatásai.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy minden élőlény teje fajspecifikus, azaz minden anya egyedi tejet termel a saját utóda számára, így számunkra is a legideálisabb (és csak csecsemőkorban) az emberi anyatej.
|
Tehéntej = Egészséges csontok?
|
A tej kalciumban gazdag, ami fontos az egészséges csontok számára, azonban a tejben található nagy mennyiségű kalcium gátolja az aktív D-vitamin képződését, összességében pedig csekély hatással van, vagy egyáltalán nem hat a csontok egészségére. (1) A Föld lakosságának 65%-a ráadásul laktóz- vagy tejfehérje érzékeny, tehát számukra a tejtermékek fogyasztása komoly emésztési problémákkal is együtt jár.
|
|
Egy 12 éves, 78 000 nő bevonásával végzett Harvard-tanulmány szerint azoknál, akik naponta kétszer vagy többször ittak tejet, nagyobb volt a csípőtörések előfordulása, mint azoknál, akik ritkán ittak tejet. (2) Hasonlóképpen, egy svédországi megfigyeléses tanulmány azt találta, hogy a nagyobb tejfogyasztás a csonttörések nagyobb gyakoriságával jár együtt. (3) Bár a tej és a csontok egészségére vonatkozó általános eredmények vegyesek, a legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a tejfogyasztásnak nincs jótékony hatása a csontok egészségére. (4)
A tej és tejtermékek ráadásul jelentős mennyiségű telített zsírt és koleszterint tartalmaznak, amely hozzájárul számos krónikus egészségügyi probléma pl. az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek (5), a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásához. Továbbá a tejtermékek magas zsír- és női nemi hormontartalma miatt (ösztrogén, progeszteron) a kutatások összefüggést találtak a mell- (6), petefészek- és prosztatarák (7) fokozott kockázatával, illetve bőrproblémák kialakulásával (pl. akné). (8)
|
Mik az egészségesebb kalciumforrások?
|
A napi ajánlott kalciummennyiség egy átlagos felnőtt ember részére 1000 mg/nap, felső határa pedig 2500 mg/nap, amit már nem érdemes túllépni. Ezt a mennyiséget változatosan, növényi alapú ételekkel is abszolút lehetséges fedezni. Nézzünk néhány példát!
|
Változatos étrend mellett tehát (nem egy forrásból fedezve) például reggel egy mákos zabkásával, esetleg délelőtt egy zöldturmix-szal, ebédre egy sült bio tofuból készült étellel, uzsonnára pedig egy mandulatejes chia pudinggal jelentősen emelhetjük a kalciumbevitelünket.
|
Ha hiányoznak a megszokott ízek
|
|
|
|
|
Azonban, miközben élvezzük ezeket az ízeket, érdemes szem előtt tartanunk, hogy táplálkozásunk nagy részét emellett teljes értékű, feldolgozatlan alapanyagokból (pl. teljes értékű gabonafélékből, hüvelyesekből, zöldségekből, gyümölcsökből, kis mennyiségben olajos magvakból) készült ételek alkossák, mert ezek a leginkább tápanyagdús élelmiszerek.
|
Mire érdemes figyelni, ha az ember növényi „tejet” fogyaszt?
|
A növényi italok remek alternatívái a mindennapokban a tehéntejnek, mivel nem csak laktóz-, tejfehérje-, de még koleszterinmentesek, többségében pedig gluténmentesek is. A fehérjetartalmuk (a szójaitalt leszámítva) alacsonyabb, szénhidrát-, zsír-, kalória- és tápanyagtartalmuk változó, így használatukkor fontos a változatosság, mivel beltartalmi értékeikben jelentősen eltérhetnek. Készíthetjük akár házilag is őket egy erős turmix- vagy magtejkészítő géppel.
|
|
A szójaital hasonlít leginkább összetételében a tehéntejhez, nagyon jó az aminosav profilja, azonban kalóriadús is, ezért mértékkel érdemes fogyasztani, és lehetőleg bio változatot választani. A mandulaital E-vitaminban, kalciumban, vasban és magnéziumban gazdag, fehérjetartalma azonban alacsony. A zabital ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, a rizsital könnyen emészthető, nyugtató hatású az idegekre, édeskés íze miatt kiváló gyümölcsös turmixokhoz és desszertekhez is. A kókusztej bár nagyon ízletes és széleskörűen felhasználható receptekben, a leggazdagabb zsírban a növényi tejek közül, így nem árt belőle azért mértéket tartani. A kenderital gazdag kalciumban és más ásványianyagokban, valamint az egyik legjobban felszívódó és hasznosuló növényi fehérjeforrás is.
|
|
|
|
|
Hivatkozások: (1) T. C. Campbell Phd, T. M. Campbell II. MD., Kína-tanulmány (2018), 239-241. (2) Feskanich D, Willett WC, Stampfer MJ, Colditz GA. Milk, dietary calcium, and bone fractures in women: a 12-year prospective study. Am J Public Health. 1997;87(6):992-997. doi:10.2105/ajph.87.6.992 (3) Michaëlsson K, Wolk A, Langenskiöld S, et al. Milk intake and risk of mortality and fractures in women and men: cohort studies. BMJ. 2014;349:g6015. doi:10.1136/bmj.g6015 (4) Cullimore JP, Herby AR, Paul-Quinn JL, Levin S, Stancic S. The nutritional content of animal and plant milks and their health implications. International Journal of Disease Reversal and Prevention. 2023;5(1). doi:10.22230/ijdrp.2023v5n1a363 (5) Kannel, W. B., Dawber, T. R., Kagan, A., Revotskie, N., & Stokes, J. (1961). Factors of risk in the development of coronary heart disease—six-year follow-up experience: the Framingham Study. Annals of internal medicine, 55(1), 33-50. (6) Gary E Fraser and others, Dairy, soy, and risk of breast cancer: those confounded milks, International Journal of Epidemiology, Volume 49, Issue 5, October 2020, Pages 1526–1537 (7) PMID: 25527754 (8) Adebamowo, C. A., Spiegelman, D., Berkey, C. S., Danby, F. W., Rockett, H. H., Colditz, G. A., ... & Holmes, M. D. (2008). Milk consumption and acne in teenaged boys. Journal of the American Academy of Dermatology, 58(5), 787-793.
|
|
|
|
|
|