Egyre többen mondanak nemet a kristálycukorra, és keresnek más alternatívákat az ételek ízesítéséhez. De mi a baj a túl sok kristálycukorral? És vajon jobban járunk azokkal a termékekkel, amelyekkel helyettesíthetjük? Ennek járunk utána ebben a bejegyzésben!

A cukroknak számos típusát különböztethetjük meg (pl. fruktóz, glükóz, stb.), amelyek egy része gyümölcsökben, zöldségekben, tejtermékekben természetes módon is megtalálható.

A legtöbben Európában a cukorrépa levéből előállított répacukrot használják (míg máshol a cukornádból készült változat terjedt el). A répacukornak számos elnevezése él a köztudatban: asztali cukor, finomított cukor, fehér cukor. A kockacukor, a kristálycukor vagy a porcukor ennek a fajtának egy-egy változata.

A finomított ételek jelentős részében van hozzáadott cukor. Az üdítőitalok, sütemények, kekszek, torták nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot. A szakemberek szerint éppen a hozzáadott cukor az, ami a kapcsolódó egészségügyi problémák többségét okozza: például jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát.

Pedig nem fogyasztunk belőle keveset! A világ éves cukorfogyasztása évi 200 millió tonna körül mozog, amiből Magyarország kb. 400 000 tonnával veszi ki a részét.

De mégis mi az, ami egészségtelenné teszi a túl sok cukor fogyasztását?

A fehér cukor előállítása során nagyon sok átalakítási folyamaton megy keresztül a cukorrépa, valamint adalékanyagok is kerülnek hozzá.

Az első, és legfontosabb tudnivaló, hogy a cukor mono- és diszacharid szénhidrát, és mint ilyen, a hasnyálmirigyet inzulin kibocsátásra készteti. Ha ez túlságosan nagy intenzitással történik, az hosszú távon inzulinrezisztenciához vezethet. Ennek hatására felborul a hormonok egyensúlya, ami izomvesztéshez, testzsír-növekedéshez, csontsűrűség-vesztéshez, depresszióhoz, és a nemi vágy csökkenéséhez is vezethet.

A nagy mennyiségű cukor másik káros hatása, hogy mivel savas hatással bír, a szervezetet lúgosításra sarkallja, hogy helyreálljon a pH-egyensúly. Viszont ha nincs elegendő lúgosításra alkalmas étel a gyomorban, akkor a szervezet a tartalékokhoz nyúl: elvonja a vitaminokat, az ásványi anyagokat. A kalciumot például a csontoktól vonja el, így előidézve csontritkulást vagy további fogszuvasodást.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy túl sok cukor fogyasztása lényegében minden szervre hatással van. Túlságosan megdolgoztatja a hasnyálmirigyet. Felhalmozódik a májban (glukóz/glikogén) formájában, ami a máj megduzzadásához vezet. A vérben zsírsav formájában raktározódik, ami először a test passzívabb területein (has, ülep, combok), majd a fontosabb szerveken (szív, vese) rakódik le.

A cukor valamilyen formában a legtöbb ételben jelen van. Biztos lehetsz benne, hogy a ketchupban, a zacskós levesben és a kenyérben is van, amelyeket talán Te is nap mint nap fogyasztasz. Sajnos a csomagolások is sokszor becsapósak: hiába olvasható egy terméken, hogy cukor hozzáadás nélkül készült, ez csak a szacharózra (répacukorra) vonatkozik, attól még glükózszirupra vagy fruktóz ugyanúgy lehet benne.

A tanulság egyértelmű: figyelj oda a cukor mennyiségére, amit elfogyasztasz!

A cukor teljes kiiktatása bonyolult és felesleges lenne (úgy is fogalmazhatnánk, hogy átesnél vele a ló túloldalára). Szénhidrátra (azaz cukorra) szüksége van a szervezetnek, megfelelő mennyiségben hasznosítani tudja azt. De érdemes lehetőleg természetes formában bevinni a napi mennyiséget, például gyümölcsök, aszalványok formájában.

Az elfogyasztott cukor mennyiségét elsőkörben azzal csökkentheted, ha nem cukrozod meg a kész ételeket, de legalábbis jóval kevesebb cukrot használsz, mint korábban. Bizonyos esetekben más fűszerekkel, vaníliával vagy gyümölccsel is helyettesítheted a fehér cukrot.

Félreértés ne essék, ahogyan a répacukor, úgy a kókuszvirágcukor és a nádcukor túlzott fogyasztása is egészségügyi kockázatot jelent.

A kókuszvirágcukor kalória- és szénhidráttartalma például közel azonos a répacukoréval. Előnye viszont vele szemben, hogy növényi rostot (inulint), ásványi anyagokat (vasat, cinket, kalciumot) és vitaminokat is tartalmaz, mindezek miatt pedig alacsony a glikémiás indexe (tehát lassabban és kevésbé emeli meg a vércukorszintet).

A kókuszvirágcukor sütéshez és főzéshez is kiváló, úgyhogy ha a következő sütőgetésnél már nem fehér cukrot szeretnél használni, érdemes kipróbálnod!

A melegebb éghajlatú területeken már jó ideje nagyon elterjedt a cukornádból előállított nádcukor. Sőt, a világ cukortermelésének kb. 70%-át cukornádból nyerik ki.

Felépítésében a nádcukor és a répacukor nagyon hasonló, így a mértékletességre a nádcukor esetében is figyelni kell!

Amiben mégis különböznek, az elsősorban az ízük. Páran vitatják, hogy a világos nádcukorról is elmondható, de a barnára egész biztosan igaz, hogy kissé karamelles az íze. Akik kedvelik ezt a melaszos ízt, azok el se tudják képzelni, hogy a teát, vagy a limonádét ne nádcukorral ízesítsék.

Végül, de nem utolsósorban, nem árt megemlíteni, hogy a nádcukrot a répacukorral ellentétben nem vegyi úton állítják elő. A cukornád levágása után sajtolással nyerik ki a folyékony cukrot, amelyet aztán centrifugálnak és szárítanak. Mivel ez egy természetes feldolgozási folyamat, némileg több vitamin, nyomelem, ásványi anyag marad meg a nádcukorban, de azt azért túlzás lenne állítani, hogy sokkal egészségesebb répából előállított társánál.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy akármivel is édesíted az ételeid, fontos, hogy tartsd a mértéket!
A kristálycukor mellett számos alternatíva a rendelkezésedre áll, amelyek közül sokat Tőlünk is beszerezhetsz!
Akár a nádcukorra, a kókuszvirágcukorra, akár valamilyen szirupra vagy édesítőszerre esik a választásod, figyelj oda az elfogyasztott mennyiségre!